Részlet a legelső magyar jógaterapeuta, a Magyar Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett dr Weninger Antal életművének utolsó könyvéből, „Az idő partján” című könyv pránajáma fejezetéből. Megtudhatjuk, hogyan bánjunk a Kundalíni kétélű fegyverével, hogyan gyakoroljunk biztonságban.
„Mint említettük, a prána alapenergia, azonban testünkben öt változatban mutatkozik: 1. prána, (szűkebb értelemben) 2. apána (végbél-prána), 3. udána (torok-prána), 4. szamána (köldök-prána) és 5. vjána (mindent átjáró és mozgató prána). Az első a lélegzésünkben szerepel, és a szimbolika szerint vörös színű (valójában láthatatlan); a második ürüléseink mozgatója és fehér-vöröses; a harmadik nyelésünk és alvásunk pránája, fehér; a negyedik emésztésünk mozgatója, fehér. Ezenkívül még öt kisebb jelentőségű prána létezik: naga, kurma, krikkara, devadadha, dhanandzsaja. A naga a hányást, a kurma a szem hunyorgatását, sőt a látomásokat idézi elő, a krikkara tüsszentést, éhséget és szomjúságot kelt, a devadadha ásítást, a dhanandzsaja az egész durvatestet átjárja.
E pránaféleségek idegingerületeket, vájukat befolyásolnak, azaz idegáramokat kormányoznak. Ilyen áramokat keltenek vagy fogadnak be a szimpatikus idegzet különböző fonatai, hálózatai. Minden ilyen fonat (plexus) független idegközpont.
Pránajáma végzése alatt pránaáram (prána vaju) keletkezik belégzéskor, és apánaáram (apána vaju) kilégzéskor. Íme, az ?ürülés? pránája nemcsak a vizelet és bélürülés szolgálatában áll, mert a kilégzés is ürülés, szén-dioxid távozása! A pránaáram az agy vagy más idegközpont felé tart, tehát afferens (centripetális) ömlés, az apána pedig efferens (centrifugális), amely a periféria felé irányul. A légzésszünet alatt a jógi összeköti, egyesíti a kettőt, a muládhára csakrában (a medencefonatban). Ha a két idegimpulzus egyesül legalsó (bázikus) idegközpontunkban, ez miként egy dinamó, hatalmas erőt fejleszt az alvó kundalini ébresztéséhez. S tudjuk már, ha felébred, s aktívvá válik, a szusumnán keresztül elindul felfelé?
A kundalini ébredése különböző tüneteket okoz szervezetünkben. Ezeket jól kell ismernie mindenkinek, aki keresi a jóga igazi mélységeit. De ha gyakorlatára kerül sor, ne jusson eszébe senkinek sem szakavatott, igazi mester nélkül elkezdeni. Könyvem ugyan pontos leírását közvetíti, de annyi lehetősége van a tévedéseknek, hogy nagy óvatosságra van szükség itt is, mint minden jógagyakorlatban. A veszély itt a legnagyobb. Ezért hangsúlyozom, hogy igazi mesterre van szükség, és nem szánalomra méltó álmesterre. Találkoztam ilyenekkel bőven. Volt közöttük, aki úgy nevezte magát: jógamester. Húsz éve jógázott a maga módja szerint. S mikor felszólítottam, mutasson be bármilyen pránajámát, kitűnt, hogy a legelemibb dolgoknak sincs tudatában! Nem hiába óvják a kezdőket az ilyen „guru” jelzőt arrogáló jógatanítóktól.
Aki részletesen szeretne informálódni a kundalini-energia ébresztésének veszélyeiről, az olvasson el csak néhány fejezetet például Gopi Krishna Kundalini című könyvéből. Egy súlyos szenvedésekkel teli élettel találkozik, állandóan a halál és az őrültség között lebegő, testi és lelki kínok által agyongyötört, hivatásától is megválni kényszerült „kundalini-áldozat” siralmas sorsával, összes szenvedéseinek részletes leírásával.
Csak néhány röpke idézet ebből a lelki és testi tragédiából. „Agyamban könnyebb részegséghez hasonló érzés”, „a világról való lemondás beteges érzülete fejlődött ki bennem, ami hatalmas belső, védekező küzdelmet igényelt.” A krízisek sokaságát ismertető kilenc fejezet után a X.: Kétségek és kérdések, a XI.: Az agy és idegek elváltozásai; a XIV.: Újabb krízisek, eksztázisok, vércseppek stb.
E könyv olvasása elveheti kedvét mindenkinek a jógázástól. Persze lehetséges, hogy itt súlyos pszichopátia is közrejátszott a tünetek kifejlődésében.
Ilyesmit napjainkban is észleltek olyanok, akik indiai asramokban hónapokon át meditáltak, és mesterüktől ígéretet kaptak, hogy meggyógyulnak. Mi lett az eredmény? Súlyos álmatlanság, szédülések, nagyfokú elesettség, hallucinációk, nyugtalanság, zavartság.
A kundalini tehát kétélű manipuláció és nem mindenkinek való. Emlékeztet a misztikusok szenvedéseire, a bevezetésül említett „sötét éjszakákra”, amiket a misztika élményeiben egyoldalúan elmerülők átélnek. Minden ilyen egyoldalúság a lelki egyensúly elvesztését eredményezheti és a háborodottság vagy öngyilkosság határára sodorhatja követőit! ”
Mindez nem történik meg, ha tapasztalt tanárok szakszerű vezetésével folyik a gyakorlás, ahogyan az a Magyar Jóga Akadémia oktatóképzésén is történik!