Jóga Kutatás a Pécsi Tudományegyetemmel

2013 ősz és 2014 augusztus között megtörtént a Magyar Jóga Társaság vezetésével lezajlott élettani és pszichológiai kutatás.

A program tartalmi részét a Magyar Jóga Akadémia jóga szemléletének alapján dolgoztuk ki, ami modern korunkba ültette át a jóga ősi hagyományait.

A célunk a programmal az volt, hogy a mai magyar valóságban is bizonyítsuk a jóga élettani és pszichés áldásos hatását objektív mérésekkel és a szubjektív változások megjelentetésével.

Nem titkolt szándékunk volt ezzel a nagyon komoly szakmai tartalommal, hogy a jóga tanításának egy új és magasabb minőségét alapozzuk meg Magyarországon! A jógaoktató kapjon objektív és szubjektív visszacsatolást a tevékenységéről, és ennek segítségével fejlessze folyamatosan magát!

A cikk tartalma

Add a header to begin generating the table of contents

A kutatás

A 2013/14-es vizsgálat megismétlése kontrollcsoporttal, nagyobb létszámmal, javítva az elmúlt program során kevésbé hatékony működő folyamatokat, eljárásokat.

A program során több mint 220 élettani paramétert mértünk minden gyakorlónál a program megkezdésekor és a 20 hetes gyakorlási periódus végén.

Ennek a több mint 70.000 adatnak a feldolgozásában és kiértékelésében a balatonfüredi Adware Research Kft. van segítségünkre, akik preklinikai és klinikai vizsgálatok számára adatmenedzsmenttel és biostatisztikával foglalkoznak!

Ezen kívül a 12 oldalas pszichológiai tesztet töltöttek ki a résztvevők, amelynek összeállításában, feldolgozásában és kiértékelésében a Pécsi Tudomány Egyetem Általános Orvosi Karának Magatartástudományi Intézete volt a segítségünkre.

A kutatás célja

1. A Magyar Jóga társaság szeretné Magyarország döntéshozói számára számokkal is alátámasztani a jóga gyakorlásának hatásait azért, hogy a társadalmi megítélésben elfoglalhassa az őt megillető helyet az egészség megőrzésben, a nevelésben, sportolói felkészítésben, a terápiában.
Olyan eszközöket használunk fel, amik mellett nem tudnak elmenni a józanul gondolkodó, ésszel élő emberek, és bemutatjuk a jóga rendkívül előnyös gazdasági vonatkozásait is – hogy a politikusok is megérthessék.

2. A magyarországi jógaoktatás szakmai színvonalának magasabb szintre való emelése, visszacsatolást adva az oktatóknak munkájuk élettani, pszichológiai, életvezetési hatásairól. Követve a Magyar Jóga Akadémia oktatóképzésének és oktatói továbbképző éveinek színvonalát.

A résztvevők

200 jógázó felmérése történt meg 17 csoportban 12 oktató részvételével 2013 ősz folyamán. Ebből 15 gyermek a csepeli Burattino Alapítványi Iskola tanulója volt, ahol egy sajnálatos esemény történt a tanári karban, ez ugyan a jóga programon kívüli ok volt, de a csoport szétszéledt és más tanulókkal folytatódott a gyakorlás így a záró felmérés nem történt meg, azokkal a gyermekekkel, akikkel az elején kezdtünk jógázni. A 185 fennmaradt felnőtt gyakorlóból a program záró mérésére 153 jelent meg, akiknek az általános fizikális és életfunkció vizsgálatát is el tudtuk végezni.

A programól dióhéjban

A program 20 hétig tart.
Élettani és pszichológiai felméresek történnek az elején és végén.
A kísérletek kontroll csoport felállítása mellett fognak zajlani. A kontrollcsoport tagjai a felméréseken részt vesznek, de nem gyakorolnak jógát.
A program során a jógázónak vállalnia kell, hogy otthon is rendszeresen végzi a gyakorlatokat.

A gyakorlási periódus 20 hetes volt. Ebben a gyakorlási periódusban a gyakorlók vállalták a napi rendszerességgel végzendő gyakorlást, amelyhez az oktatóiktól személyre szóló gyakorlatsort kaptak. A napi gyakorlás fokozatosan növekedve negyed órától háromnegyed óráig terjedt a 20 hetes gyakorlás során. A gyakorlók az otthoni gyakorlásról naplót vezettek, amelyet az oktatónak hetente, kéthetente adtak le.

Felmértük gyakorlás előtt és után a testsúlyt, a légzésfunkciókat, a vérnyomást, és a pulzust valamint 223 belső szervi működésről szóló élettani és 20 élethelyzetről és körülményről szóló paramétert. Néhány esetben kérdéseinkre nem kaptunk választ, ezeket a hiányzó adatokat hiányzó értékeknek tekintettük.

Az oktatóktól a program rendkívüli szakmai munkát és odafigyelést várt el. Képesnek kellett lenniük a 20 hét során a gyakorlókat átvezetni a napi rendszerességű jógagyakorlás nehézéségein, fenntartva a motivációt a gyakorlásra. Időközönként új otthoni gyakorlatsort kiadni nekik és beszámoltatni őket időről időre a változásokról!

Pszichológiai felmérés

A kutatás paraméterei az alábbiak voltak (részlet az Összefoglaló pszichológiai jelentésből):

A kutatás fő célja a jógagyakorlás népszerűsítése és a résztvevők egészségi állapotának javítása volt. Külföldi és magyar tapasztalatok alapján a jógázók élettani és pszichológiai változásait is felmérik.

A bevezető jellegű vizsgálatban a PTE ÁOK Magatartástudományi Intézetének szakemberei vállalták a résztvevők kérdőíves pszichológiai vizsgálatát, mely három területre terjedt ki:

A stresszhelyzetekben átélt szorongás csökkenése.
Az általános jóllétben bekövetkezett változások: a mindennapi életben átélt komfortérzet, kiegyensúlyozottság, jóllét.
A szokásos életvezetés nehézségeinek megoldásában, a stresszorok kezelésében, a kontrollképességben, attitűdökben bekövetkezett változások.”

Alkalmazott kérdőívek

Szorongás: Spielberger-féle Állapot és Vonás Szorongás Kérdőív.
Stresszhez való viszony: Észlelt Stressz Kérdőív (PSS).
Stresszel szembeni ellenállás és megküzdés: CISS-48 (Megküzdés) Kérdőív és Reziliencia Kérdőív (RS).
Általános jóllét: WHO Jóllét Kérdőív, Szubjektív Boldogság Kérdőív.

Statisztikai elemzés

SPSS programcsomag, leíró statisztika, korreláció számítás, páros és független mintás t-próba és egymintás varianciaanalízis.

Eredmények

A statisztikai elemzés a Szubjektív Boldogság kivételével minden kérdőív esetében szignifikáns változást mutatott a jógatanfolyam végén mért értékekben, összehasonlítva a kurzus elején kapott pontszámmal.

Vagyis 8 teszt felmérésből 7 tesztnél szignifikáns javulás mutatkozott!

Az ábrán látható, hogy jógázás hasznosságát 65%-nál magasabbra értékelték mind jógaászanák, légző gyakorlatok és relaxáció gyakorlása szempontjából. Az önértékelés alapján a jógázók több mint 38%-a jobb fizikai és lelki állapotba került a gyakorlási időszak végére. A gyakorlók 83,5 százalékának meglévő betegségeinek tünete csökkent és 27 százalékban a betegségek tünete megszűnt. A gyakorlási időszak alatt a jógázók 93,8 %-ánál nem alakult ki életében újabb probléma.

Korábbi nemzetközi vizsgálatokból tudjuk, hogy a jóga, a rendszeres relaxáció számos pozitív pszichés és élettani változást eredményez nemcsak rövid, de hosszútávon is.

Ezt az elképzelést a jelen kutatás is megerősíti, hiszen a részvevők általános jóléte erőteljesebb, míg stresszhelyzetben mutatkozó érzékenységük gyengébb lett.

Különösen érdekes és fontos hangsúlyozni, hogy olyan változók esetében is, melyeket korábban a jógával kapcsolatban nem, vagy csupán alig vizsgáltak, szintén mérhető változást regisztráltunk. Korábbi vizsgálatok szerint, az életmód, vagy életvitel megváltoztatása csupán kisebb mértékű, vagy semmilyen változást nem eredményez a szorongásra való hajlam, vagy a stresszel szembeni ellenálló képesség, továbbá a stresszel való megküzdés esetén.

Eredményeinkből viszont úgy tűnik, a jóga-program végén, a résztvevők pszichés stressz-reakciói és a stresszorokkal szembeni attitűdjei is átalakultak, mely hosszútávon jobb alkalmazkodást, a helyzetekkel, problémákkal való hatékonyabb megküzdést eredményezhet.

Az eredmények összegzése itt olvasható.

Az élettani paraméterek változásai

A gyakorlók több szempont szerint önértékelték a gyakorlás hatását. Az alábbi ábra a legmagasabb pontszámot adók vagy értelemszerűen a javulásra szavazók arányát (%) mutatja be.

Az ábrán látható, hogy jógázás hasznosságát 65%-nál magasabbra értékelték mind jógaászanák, légző gyakorlatok és relaxáció gyakorlása szempontjából. Az önértékelés alapján a jógázók több mint 38%-a jobb fizikai és lelki állapotba került a gyakorlási időszak végére. A gyakorlók 83,5 százalékának bevallása szerint a meglévő betegségeinek tünete csökkent és 27 százalékban a betegségek tünete megszűnt. A gyakorlási időszak alatt a jógázók 93,8 %-ánál nem alakult ki életében újabb probléma.

Az értékelések alapján 223 élettani paraméterből 94 (42,15 %) szignifikáns pozitív, 5 (2,24 %) negatív változást mutatott.
A 35 élettani funkciót jellemző csoportból 7 (20%) esetben a csoporton belül mért paraméterek 100 %-ban, 16 (45,71%) esetben a csoporton belül mért paraméterek 50% felett mutattak javulást. A 100 %-ban javuló élettani funkciók: a gyomor és béltraktus, a máj és a vese működése, az agyi idegek állapota, a reumás csontbetegségek, a toxinok anyagcseréje, az endokrin rendszer és mell analízise.
A 20 % feletti javulást, amely az jelenti, hogy a vizsgálat végre átlagosan 20%-al több jógázó mért értéke került a normál tartományba 11 (31,42%) élettani funkció érte el a 35 vizsgált funkcióból.
A 35 élettani funkció csoportból 27 (77,1%) csoport esetében az átlagos javulás nagyobb volt mint az átlagos romlás, 9(25,7%) esetben ez a különbség a 20 %-ot is meghaladta.

Gyakorlási napló

A jógázók válaszai alapján hetente átlagosan 5,54 napon és naponta 34 x 11,4 percet gyakoroltak.

Élethelyzeti paraméterek

A jógázók iskolai végzettségének megoszlása 146 fő válaszát tekintve, 10 fő (6,8%) alapfokú, 47 fő (32,2%) középfokú és 89 fő (61,0%) felsőfokú végzettséggel rendelkezett. 7 fő nem adott választ erre a kérdésre.

A 146 válaszadó közül 17 fő (11,6%) egyedülállóként, 2 fő (1,4%) élettársi viszonyban, 33 fő (22,6%) elvált, 76 fő (52,1%) házasságban, 1 fő (0,7%) kapcsolatban, 17 fő (11,6) özvegyként él.

Sportolási szokások kérdésre 12 fő nem válaszolt, 141 fő válaszából az derült ki 69 fő (48, 9%) sportolt rendszeresen 72 fő (51,1%) nem sportolt.

Dohányzási szokások kérdésre 8 fő nem válaszolt, 145 fő válaszából az derült ki 13 fő (9,0%) dohányzott rendszeresen 132 fő (91,0%) nem dohányzott.

Rendszeres alkoholfogyasztó kérdésre 10 fő nem válaszolt, 143 fő válaszából az derült ki 7 fő (4,9%) fogyasztott rendszeresen alkoholt 136 fő (95,1%) nem fogyasztott rendszeresen alkoholt.

Rendszeres gyógyszerfogyasztó kérdésre 9 fő nem válaszolt, 144 fő válaszából az derült ki 63 fő (43,8%) fogyasztott rendszeresen gyógyszert 81 fő (56,3%) nem fogyasztott rendszeresen gyógyszert.

Változások mérése

„Csökkent/ek valamelyik betegségem/betegségeim tünete/i?” kérdésre:
103 főből 86-an (83,5%) válaszoltak igennel..
„Megszűntek a következő betegségem/betegségeim tünete/i?” kérdésre:
100 főből 27-en (27,0%) válaszoltak igennel..
„Kialakultak-e újabb problémáid az elmúlt 20 hétben?” kérdésre:
146 főből 137-en (93,8%) válaszolt nemmel.
„Folytattál valamilyen speciális étkezési rendszert az elmúlt 20 hétben?” kérdésre:
a 133 főből 56 (42,1%) válaszolt igennel.

Összegzés

A részletes statisztikai jelentés több mint 1000 oldal lett, a szöveges kiértékelése és összefoglalása 170 oldal körül fog zárult.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük minden gyakorlónak azt az áldozatos gyakorlást, amelyet a program során a saját egészsége javítása érdekében kifejtett és ezzel hozzájárult a jóga tudományos és döntéshozói körökben való népszerűsítéséhez!

Köszönjük a szakembereknek, aki az eredmények feldolgozásában segítségünkre vannak, név szerint:

Pécsi Tudomány Egyetem Általános Orvosi Karának Magatartástudományi Intézetéből dr Szolcsányi Tibor, dr. Varga József, és dr. Birkás Béla.
Az Adware Research Kft-től dr. Papp Zsuzsa, Bálint Anna és Rák László áldozatos munkáját.

Köszönjük minden résztvevő oktató áldozatos munkáját, amellyel a szakmai és az adminisztrációs nehézségek ellenére is sikerre vitte a programot!

Név szerint:

– Szőcs Rózsának (Pécs), a Magyar Jóga Akadémia 2. évfolyamát elvégzett jógaoktatónak az oktatást, a pécsi csapat összeszervezését és az együttműködési szerződés kidolgozását, amely a jogi alapot adta a közös munkáknak, valamint a Pécsi Tudomány Egyetem Általános Orvosi Karának Magatartástudományi Intézetével való kapcsolatot.
– Banka Annának (Budapest), aki a Magyar Jóga Társaság 2 éves oktatóképzését végezte el az oktatást, az otthoni gyakorlást segítő tájékoztató anyag kidolgozását, valamint a záró szubjektív kérdőív elkészítését.
– Sirkó Kálmánné Valikának (Salgótarján) Sivananda jógaoktatónak a Salgótarjáni csoportok oktatását, valamint a program nemzetközi szintre való kiterjesztését a szlovákiai Füleki Jógacsoport programban való részvételével.
– Gál Évának (Budapest), Agama jógaoktatónak a csoportok oktatását, a jószándékú kísérletet a program gyermekek felé való kiterjesztésére.
– Dénesné Zsókának (Pécs), aki a Himalájai Jóga Tradíció oktatója a csoportjai oktatását, és a Pécsi Tudomány Egyetem Általános Orvosi Karával való kapcsolat további erősítését.
– Kéri Mónikának (Budapest) Sivananda jógaoktatónak a csoportjai oktatását.
– Cseszneg Ágnesnek (Eger) aki a Magyar Jóga Társaság 2 éves oktatóképzését végezte el a csoportja oktatását.
– Szabó Ramónának (Tapolca) aki a Magyar Jóga Társaság egy éves oktató képzését végezte el a csoportja oktatását.
– Hamburger Katának (Pécs) Kaya Kalp jógaoktatónak a csoportja oktatását.
– Keresnyei Klárának és Szilágyi Gabriellának (Pécs) akik a Magyar Jóga Akadémia I. évfolyamának hallgatói a csoportjaik összevont és külön-külön oktatását!

A program szakmai kidolgozói és vezetői:

Selmeciné Ági és Selmeci Csongor